Szemészeti diagnosztika

 

Réslámpa biomikroszkópi

A réslámpa egy változtatható fényforrással rendelkező vizsgálóeszköz, amely felnagyítja a vizsgált területet így alaposan áttekinthetőek a különböző szemi képletek, illetve a szem egyes struktúráinak az elváltozásai mélységükben is megítélhetőek. Főként a szem elülső szegmensének a vizsgálatát végezzük a réslámpával: szemkörnyék, szemhéjak, kötőhártya, szaruhártya, elülső szemcsarnok, írisz, szemlencse. A vizsgálat nem fájdalmas, de az erős fényforrás enyhe kellemetlenséget okozhat.

  • Szemfenék vizsgálat

A szemfenék vizsgálat során a látóidegfőt, a retina vagy látóhártya érhálózatát és a tapetumos és nem tapetumos fundust nézzük. Minden esetben elvégezzük a vizsgálatot látászavar, látásvesztés, kezdődő szürkehályog, belső szemgyulladás, a szemnyomás emelkedése és a szemet ért trauma esetén. Egészséges állatokban a leggyakrabban a szemészeti szűrővizsgálatok során végezzük. A vizsgálathoz az állat pupilláját ki kell tágítani egy szemcsepp segítségével, mely csupán néhány órán át tartó pupillatágulatot okoz, így a vizsgálat után rövid ideig az állat tájékozódása bizonytalan lehet, illetve az erős napfénytől óvnunk kell. A kutyák és a cicák a vizsgálatot jól tolerálják, bódításra nem szokott szükség lenni.

  • Könnytermelés mérés

A könnytermelés mérése a szemészeti vizsgálat első lépései közé tartozik, hiszem a további vizsgálatok során alkalmazott szemcsepp befolyásolja az eredményt. A kutyák és macskák szárazszembetegségének legelterjedtebb diagnosztikai eljárása a könnytermelés mérése, amit Schirmer könnyteszttel végzünk leggyakrabban. Ezzel a teszttel a könnyszekréciót mérjük, tehát ez egy kvantitatív vizsgáló módszer. A vizsgálat során egy kék színű festékanyaggal bevont kis papírcsíkot helyezünk az alsó kötőhártyazsákba, egy percig ott tartjuk, majd leolvassuk a skálán az egységnyi idő alatt a könnytől átnedvesedett terület hosszát milliméterben. A normál könnytermelés értéke 15 mm/perc fölött van.

  • Szemnyomás mérés

A tonometria a szemészeti vizsgálat alapvető része, arra törekeszünk, hogy minél gyakrabban végezzük, így az enyhébb szemnyomás emelkedést is észre lehet venni. A belső szemnyomás emelkedésének korai felismerése nagyban hozzájárul a glaucoma vagy zöldhályog kezelési sikeréhez. A vizsgálat során egy kézi eszközt érintünk több alkalommal a szaruhártyához, a műszer a méréseket átlagolja, a kapott eredményt higanymilliméterben kapjuk meg. Az általam használt TonoVet szemnyomás mérő használata előtt nem szükséges helyi érzéstelenítés, használata nem okoz fájdalmat az állatnak. A belső szemnyomás normál tartománya kutyák és macskák esetében 10-20 Hgmm között van. A vizsgálat nem csak a glaucoma észrevételében segít bennünket, például belső szemgyulladás esetében a nyomásérték a normál tartomány alatt van, így enyhébb, nehezen észrevehető eseteket is könnyebben lehet diagnosztizálni.

 

 

Diagnosztikai festések

A fluorescein festés a szaruhártya fekélyek kimutatására szolgáló vizsgálat. Alapja, hogy a fluorescein festék az egészséges, ép szaruhártyához nem kötődik, míg a szaruhártya mélyebb rétegében lévő szöveteket megfesti. A vizsgálat során fluorescein festéket juttatunk a szaruhártya felszínére, majd kimossuk azt. Ha a szaruhártyán a stroma réteget elérő fekély van, a festék a szövetekhez kötődik, arról a területről kimosni nem lehet, a beteg terület zölden festődik. A fluorescein festést a könnyfilm stabilitásának vizsgálatánál is használjuk szárazszem-betegség gyanújánál, melynek fontos kórjelzője az ún. „könnyfilm felszakadási idő” (TFBUT). Ez nagyon fontos információ arra nézve, hogy a könnyfilm mennyi ideig és milyen mértékben védi a szemfelszínt. A Rose-Bengal festés a fluorescein festéshez mindenben hasonló módszer, a különbség az, hogy a Rose-Bengal festék a szaruhártya stroma rétegét még nem elérő, nagyon felszínes fekélyeket, eróziókat is kimutatja, pirosra festi. Leggyakrabban szárazszem-betegség gyanújánál végezzük el.

  • Könnycsatorna átjárhatóságának vizsgálata

A könnycsatorna átjárhatóságának legegyszerűbb vizsgálata, ha fluorescein nevű festékanyagot helyezünk a szem felszínére és a festékanyag megjelenését vizsgáljuk az orrnyílásokon. Normál esetben néhány percen belül megjelenik a zöld színű festékanyag, ezzel tudjuk igazolni az átjárhatóságot. Ha ez nem történik meg, további vizsgálatokra van szükség, először is nagy nagyítással kell ellenőriznünk a könnypontok meglétét és méretét, majd a könnycsatorna átmosására történik.

  • Bakteriológiai és citológiai mintavétel

A szem felszínének, a kötőhártya, illetve a szaruhártya bizonyos megbetegedéseinél szükség lehet a kórfolyamatban részt vevő kórokozók és sejtek pontos azonosítására, mert csak így tudjuk diagnosztizálni a szem betegségét. Ezekben az esetekben a szaruhártya, vagy a kötőhártya felületéről tamponnal mintát, kaparékot, illetve lenyomati mintát veszünk, amelyet laborba küldünk, ahol mikroszkóppal megvizsgálják a mintákat, így könnyebben jutunk diagnózishoz.

  • Szemészeti ultrahang

Számos betegségnél a szaruhártya átlátszatlan, így nem tudjuk áttekinteni a belső szemi képleteket, ilyenkor ultrahangos vizsgálattal tudjuk vizsgálni például a szemlencse vagy az ideghártya állapotát. Fontos információhoz jutunk a vizsgálat által, ha szemgolyó mögött tályog vagy daganat előfordulására van gyanúnk. Az esetek nagy részében a vizsgálat éber állapotban történik, hiszen fájdalmat nem okozunk vele, de kevésbé együttműködő, félős állatoknál szükség lehet rövid bódításra. A vizsgálat történhet a szaruhártyán vagy a szemhéjakon keresztül, illetve a szem melletti bőrön keresztül.

  • Gonioszkópia

A glaukóma vagy zöldhályog előfordulása esetén fontos vizsgálati módszer. Annak eldöntésére alkalmas, hogy nyílt, vagy zárt csarnokzug mellett alakult-e ki a szemnyomás növekedése. A betegség várható előrehaladási sebességének eldöntésében és így a választandó kezelés (gyógyszeres, vagy műtéti) megtervezésében van nagy jelentősége.

 

Az esetek nagyobb részében bódítás nélkül elvégezhető a vizsgálat, helyi érzéstelenítő csepp adása után egy speciális lencsét helyezünk a szaruhártya felszínére és speciális fényforrással, általában réslámpával vizsgáljuk a csarnokzugot.